SEGÍTSÉG! MOSTOHA LETTEM EGY MOZAIKCSALÁDBAN

Az internet, a tv, a telefon, a műholdak azt a csodát jelképezik, ami gyakorlatilag egyidejűvé tette a világot. Kevés ország él és tud élni ma igazi elszigeteltségben. Ideig-óráig az információáramlás késleltetésével, megakadályozásával, az emberek jogainak korlátozásával meg lehet fékezni egy ország integrálódását a világgazdaságba és a világközösségbe, de ez magában hordozza a forradalom kockázatát.

Bár a nyolcvanas évek végén a multinacionális vállalatok - igaz még nem Windows, hanem DOS alapon - már rendelkeztek belső levelező és csetelő rendszerrel és honosították meg magyarországi leányvállalataiknál COCOM lista ellenére, de az internet és a mobiltelefon szabadította fel teljesen a korlátokat, tette elérhetővé a világot, mutatta élőben a World Trade Center összeomlását.
Szerencsére ma már nemcsak a gazdasági, politikai élet szűk elitje számára elérhetőek ezek az eszközök. Pátosz nélkül állítható, hogy a világ legdemokratikusabb találmányai és mindenki számára elérhetőek. A mobil penetráció több mint száztíz százalékos Magyarországon, amiből arra következtetek, hogy néhány magzat már mobiltelefonon keresztül kommunikál a mamájával.

Párom a szabad döntés és szabad piac híve, így a már hétéves gyermekek kezébe adott tömegpusztító fegyver  sem tiltott, csak korlátok közé szorított. Politikai korlát nincs, a telefon használható. Társadalmi korlát van, étkezés közben nem szabad telefonálni, telefont felvenni. Gazdasági korlát van: papa nem fizeti a telefont és hála a mobilcégek árpolitikájának külföldön luxus a használata.

Ami egyfelől rossz hír, másfelől a tabu a telefon külföldön szabály a külföldi utazásokat még üdítőbb szinfolttá teszi. Bármilyen hihetetlen, sem a párom, sem én nem hiányoljuk az életünkből a helyszíni közvetítéseket az életünk fontos eseményeiről ((mit ettetek? mit csináltok? Mit fogtok csinálni? Kivel vagytok?), amit ugyanaz a szülői aggódás hat át, mint amikor egy-egy síelés kedvéért itthon hagyja beteg kislányát vagy amikor dacára az egyre gyarapodó gyerekhadnak nem terheli magát a főzés kényelmetlenségeivel.

 

Két évvel ezelőtt nyáron, Toscanára esett a választásunk. Szép városok, szuper nyári idő, kemping, tenger és a megunhatatlan tiramisu, rák. Sikerült egy egyterűvel kényelmesen megtennünk a tervezett kirándulást és remek ötletnek bizonyult a kempingezés is. A karib tengerre emlékeztető fehér homokos tengerpart és a csodálatos dolomitokbeli via ferrata igazi koronája volt utunknak.

 

 

Tyű de gyors volt a mama. Épp hogy egy órája léptünk át a határon. Még várhatott volna egy órácskát- gondoltam kicsit bosszúsan. Mint a filmekben, egy pillanat alatt csönd lett. A gyerekek várták, hogy mindenki elmesélhesse a mamának mit csináltak, mi csak egyszerűen le voltunk forrázva. Bár jó hallani, hogy a gyerekek lelkesen mesélnek a kirándulásról, de rossz hallani a válaszokból kiköveztethető és a mobil tökéletes hangszórójának köszönhetően még az egyterű elejében is tisztán hallható kérdéseket, ami tapasztalatunk szerint jól felhasználható egy kritikus pillanatban.

 

- Merre vagytok? - hallottuk a mama hangját.
- Papa hol vagyunk? - érdezte Vilmos
- A balatoni úton, 20 perc és odaérünk a nagyiékhoz.- válaszolt a párom
- Most megyünk a mamiékhoz és holnap megyünk vissza Pestre- közvetített Vilmos
- Ki van ott? Tünde is ott van? Merre jártatok? Mit láttatok? Hány napot voltatok ott? Ettetek rendesen? Mit ettetek? Hol ettetek? Hol aludtatok? Ott hány napot voltatok? Jól éreztétek magatokat?–Pörögtek a szokásos kérdések és a válaszok. - Ilyen lehet egy jó kihallgató tiszt a CIA-nal gondoltam nem kevés szarkazmussal.
Már úgy tűnt, hogy a legkellemetlenebb kellemetlenjén, a nagyon szeretlek tündérbogaramra, nagyon hiányzol csillagvirágomra adott én is, te is válaszon és az ehhez kapcsolódó megpróbáltatáson túl vagyunk és van még másfél napunk a tíz perc alatt lerombolt idill helyreállítására, amikor a mama aktuális párjának átadta a telefont és az egész bájcsevely kezdődött elölről a férfival. Azzal a férfival, akivel az elsöprő szerelem magyarázatával pikk-pakk összebútorozott és aki a három nőtől született három gyermekét pici korában otthagyta, de párom gyermekeit sajátjaként akarja szeretni. Így sikerült végighallgatni, a mennyire hiányoztok, üres nélkületek a lakás, mikor jöttök már haza, nagyon szeretlek benneteket egészen biztos őszinte frázisait.
Én bár teljesen le voltam bénulva, mert a tapintatlanság e szintje nehezen emészthető fehér ember számára, amit az egyterű és az akkor kényszerűnek mutató összezártság csak fokozott, de megpróbáltam párbeszédet imitálni a párommal, hogy ki tudjuk kapcsolni magunkból a hangokat és az azt kísérő sokkoló élményt. A válaszaiból éreztem, hogy a nagy önuralom nagyon nagy szomorúságot próbált palástolni. Szerencsére gyorsan megérkeztünk és a nagyiék, a Balaton elsöpörte a csipetek mamás, Lacis hangulatát, de a jelenet örökké belénk maródott.