A mozaikcsaládok esetében az életüket, életmódjukat meghatárzó kérdés, hogy a kapcsolattartást a gyermekével együtt nem élő szülő hogyan gyakorolja, gyakorolhatja. Sokszor borzolja a kedélyeket, a szülők közötti kapcsolatot, ha a kapcsolattartás jogával a szülő nem élhet szabadon, hanem zsarolás tárgyává válik és a gyermekével együtt nem élő szülőt sakkban tartják a megvonás, korlátozás, rugalmatlanság eszközeivel. Ebben a cikkünkben az általános szabályokkal fogalkozunk, de vissza fogunk térni ezekre a speciális esetekre is.
A kapcsolattartási jog szabályozása
- Családjogi törvényünk szabályozza a gyermeknek különélő szülőjével való kapcsolattartási JOGÁT, továbbá a különélő szülő kapcsolattartási kötelezettségét is.
- A szülő és gyermeke közötti „érintkezési” jogot 1986. évi jogszabályi változatatta kapcsolattartási jog elnevezésre. Ez a kifejezés nemcsak formailag, tartalmilag is jobban kifejezi azt az igényt, amely e tekintetben felmerült. Jelentős hangsúlyt kapott, hogy a különélő szülőnek a gyermekével való kapcsolattartás nemcsak jog, hanem kötelezettség is.
A kapcsolattartási joga 
- gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson
- a gyermekétől különélő szülő kötelezettségét, miszerint a gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyerekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen.
- A gyermeket gondozó szülő, vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
Mi a kapcsolattartási jog célja, tartalma?
Utolsó kommentek